2012. április 14., szombat

Ármin király és Zsófi királynő birodalma

Ez a pénteki nap is úgy kezdődött, mint a héten a többi. A gyerekek reggel a szokott időben megérkeztek az óvodába és elkezdtek játszani. Mint már oly sokszor, a kislányok ma is megkérdezték, hogy beöltözhetnek-e királylánynak  - lesz-e még elég idő a játékra. Persze, mondtam, hiszen még csak délelőtt 9 óra volt.
Csakhogy találtak egy ruhát, amin eddig még nem akadt meg a szemük. Mondtam nekik, hogy ez nem lány ruha,hanem ez egy király öltözéke. Történetesen ott volt Ármin és rögtön fel is vette ezt a királyi gúnyát.


És akkor elkezdődött a közös játék. A nagyfiúk is beöltöztek "lovagoknak", palástot vettek fel és őrt álltak az ajtóban. Észrevétlenül bekapcsolódott a játékba minden gyermek a csoportban - a legkisebbtől a legnagyobbig együtt játszottak.
Blanka és Piroska lettek a "szakácsok", elkezdtek főzni, teríteni a király és udvartartása számára. Lotti, mint tündér, segített nekik.



A többiek eközben táncoltak. Hol ketten, hol többen együtt. Kolompos zenére. Jókedvűen, felszabadultan. Visszaláthattam azokat a mozdulatokat, tánclépéseket, amiket együtt szoktunk táncolni, amikor táncház van.



Amikor elfáradtak, leültek megenni a királyi ebédet.
A két nagyfiú, Dani és Tomi elkezdték átrendezni a termet. Pillanatok alatt félretették az asztalokat, sorba rendezték a székeket. Előadásra készültek. Azt mondták most ne zavarjam őket, mert próbálnak.
Néhány kislány jegyet osztott, azután Ábel király és Zsófi királynő vezetésével helyet foglaltak a berendezett színházteremben.


Elkezdődött az előadás. Először Dani és Tomi mondókákat mondtak, közben körbe szökdeltek.


A közönség kívánságára - néhány jelentkezővel együtt , akiket Tomi választott ki - eljárták a Mackó-táncot.


Ismét tánc következett, jól ismert zenére, a gyerekek kívánságai alapján. Időközben Marica néni is megérkezett, ő is bekapcsolódott a közös játékba.





A táncot egy közös Mackó -tánccal fejezték be.


Mi volt az én szerepem a mai délelőttben ? Hát, kérem, én voltam a királyi korona készítő, az öltöztető, a zene szolgáltató és a végén a mesélő.


A Csillagszemű juhász c. mesét meséltem el ( bár nem ezt terveztem erre a napra ).
És egy nagyon büszke óvó néni is voltam, aki nagyon sokat kapott a mai délelőttön a csoportjától. Átélhettem, hogy a gyerekek örömmel és kreatívan használják azt a tudást, amit itt az oviban próbálunk átadni nekik.Hogy szeretettel viszonyulnak egymás iránt, hogy nincs bennük irigység, hogy a nagyok milyen szeretettel segítik a kicsiket, hogy jól érzik magukat együtt, hogy 17 gyermek milyen harmonikusan tud együtt játszani.